újdonság magyarországon!
friss lehelet egyszerű módon

részletek a termékről »
Már Romániába is szállítunk! »
A Halitózis
A kellemetlen leheletről
Honnan tudjam?
A rossz lehelet ellenőrzése
Az első lépés
Hogyan győzhetem le?
Termékek
TheBreathCo. termékcsalád
Kezelések
Egyéb kiegészítő kezelések
Orvos válaszol
Fogorvos, halitózis szakértő
GYIK
Gyakran ismételt kérdések
Webáruház
Online vásárlás
Kapcsolat
Ahol elérhet bennünket
Partnerprogram
Jelentkezzen viszonteladónak
Rossz lehelet - Halitózis
A kellemetlen leheletről
Kellemetlen lehelet - rossz lehelet - szájszag - halitózis.
Azonos jelentésű kifejezések, amelyek a kilélegzett levegő kellemetlen szagát hivatottak jelölni. A tudományosan halitózisnak nevezett jelenség sok ember életét megkeseríti - akár úgy, hogy kellemetlen szagú a lehelete, akár úgy, hogy "menekül" beszélgetőtársa közeléből, mert nem tudja elviselni annak szájszagát.
Az ilyen emberek párkapcsolatát, szociális beilleszkedési esélyeit is nagymértékben befolyásolja a kellemetlen lehelete.

Gyakori jelenség ...

A könnyebb eligazodás érdekében tekintsük át a gyakorlatban is jól használható osztályozást. Eszerint beszélhetünk valódi- és ál halitózisról. A valódi halitózis is tovább bontható fiziológiás és patológiás alcsoportra. A fiziológiás csoportba tartoznak azok az esetek, amelyek során a rossz lehelet különböző ételek italok (hagyma, fokhagyma, alkohol, dohányzás stb.) elfogyasztása után tapasztalható. A patológiás halitózis lehet akut és krónikus. A krónikus halitózis bír számunkra a legnagyobb jelentőséggel, ezért a továbbiakban ezt taglaljuk részletesen. Említést kell tennünk azonban az ál vagy Pseudo-halitózisról és halitophobia eseteiről, amikor a beteg kellemetlen leheletről panaszkodik, amely azonban a valóságban nem létezik. A Pseudo - halitózis kezelhető fogorvos által, de a halitophobia (kórós félelem a szájszagtól) eseteiben pszihológus segítsége szükséges.

Rátérve a krónikus halitózis boncolgatására beszélhetünk extraorális és intraorális eredetű szájszagról. Nagyon sok krónikus betegség jár kellemetlen lehelettel. Bizonyos betegségek jellegzetes szájszagot okoznak, amely segíti a diagnózis felállítását. Így pl. a cukorbetegek leheletében acetonszag érezhető, vesebetegre ammóniaszag a jellemző, májelégtelenségben friss hús ill. állati bensőségek szagára emlékeztet a lehelet, egyesek szerint kifejezetten egérszagú lehet. Sajátos szaga van a szájnak bizonyos mérgek (arzén, bizmut, higany stb.) felszívódása után is. Az éhezés, pl.: fogyókúrázás esetén is okozhat kellemetlen leheletet. A zsír elégetése során egy keton nevű anyag szabadul fel, amely a vizelettel és a lélegzettel távozik, és jól érezhető szaga van. Idetartoznak a fül, orr- és melléküreginek betegségei (gyulladás, tályog, idegentest), orrsövényferdülés okozta dugulás. Garatban fekélyes daganat, mandulagyulladás, idegentest szintén okozhat ilyen panaszt. A diftéria okozta édeskés szag diagnosztikus jelentőségű lehet. A nyelőcső daganata, gombás megbetegedése (amelyet egy nem befejezett antibiotikus kezelés válthat ki), a gyomorszáj zárfunkciójának tökéletlensége is problémát okozhat. Gyermekeknél a parazitózisok is okozhatnak kellemetlen leheletet.

Differenciál diagnosztikai szempontból minden krónikus halitózisban szenvedő beteg esetében szükségszerű egy belgyógyászati és egy a légutakra terjedő alapos kivizsgálás.

Az extraorális okok vázlatos áttekintése után foglalkozzunk részletesen a száj és garatüregi okok elemzésével. Számos tévhittel ellentétben, amelyek szerint a rossz lehelet belső eredetű, számos klinikai vizsgálat bizonyítja, hogy az esetek 90%-ban az okok a szájüregben keresendőek.

Majdnem minden esetben, amikor szájeredetű halitózisról vagy rossz szájízről panaszkodik valaki, az a kénvegyületeket termelő anaerob baktériumok tevékenységével hozható összefüggésbe. Ezek a baktériumok normális körülmények között a nyelvháton, a garatban és a mandulák tájékán élnek, amennyiben életkörülményeikben bizonyos változások állnak be, elszaporodnak és nagy mennyiségű illékony kénvegyületet (VSC = Volatile Sulfur Compounds) termelnek. Ilyen vegyületek a hidrogén szulfid (záptojás szagú), a metil merkaptán (lábszaghoz hasonló) és olyan egyéb kellemetlen szagú vegyületek mint a cadaverin és a putrescein. A legfontosabb baktériumok elsősorban a fusobaktériumok és az actinomycesek. Ezek a mikroorganizmusok természetes körülmények között is jelen vannak a szájban és a garatban, fontos szerepet játszanak a fehérjék emésztésében, feldarabolásában. Ezek a fehérjék származhatnak a táplálékból, de az elhalt hámsejtekből, vérből, gennyből, stb. is. A fehérjék aminosavakra bomlanak. A kénben leggazdagabb aminosavak a cystein és a metionin. Nem pontosan ismert, hogy mitől változnak egyeseknél a körülmények oly módon, hogy fokozódik a baktériumok által termelt kénvegyületek mennyisége. Néhány olyan tényező, amely biztosan fokozza a kellemetlen lehelet kialakulásának lehetőségét a következő:
  • Szájszárazság
  • Fehérjében gazdag étrend
  • Hátsó garatfali csorgás (orr- és orrmelléküregek betegségei)
  • Alkohol fogyasztás
  • Dohányzás
  • Hormonális változások
  • Bizonyos gyógyszerek
  • Cukorbetegség
  • Alkohol vagy nátrium lauril-szulfát tartalmú szájápolási szerek
A szájszárazság az egyik legjelentősebb tényező, amely kiválthatja vagy súlyosbíthatja a rossz lehelet kialakulását. A szájszárazság fiziológiásan is előfordul az éjszaka során, amikor is a nyáltermelés lelassul. A reggeli rossz lehelet enyhe formája ezért természetesnek is tekinthető. Gyakori a különböző gyógyszerek által okozott szájszárazság. Itt elsősorban a vérnyomáscsökkentőket, az antidepresszánsokat, az allergia kezelésében használt antihisztamin készítményeket kell megemlíteni. Szájszárazság esetén a nyál mennyiségének csökkenésével a nyálban oldott hasznos anyagok mennyisége is kevesebb. Normál esetben a nyál nagy mennyiségű oxigént tartalmaz, ami kellemessé és frissé teszi a leheletünket, kedvezőtlenül befolyásolva az anaerob baktériumok életkörülményeit.



Kezelési Elvek
A halitózis kezelési elvei
A kilencvenes évek elején a kutatások evidenssé tették, hogy a régi hiedelmek, melyek szerint a rossz lehelet a gyomor problémáival hozható összefüggésbe, megdőltek. A rossz lehelet az esetek 90 %-ban szájeredetű. A fogorvosoknak nagy a felelőssége a betegség diagnosztizálásában és kezelésében, és szerepük valószínűleg folyamatosan nő majd, ahogy a betegekben tudatosul, hogy problémájuk szájeredetű.

Minden orvosi beavatkozást a szakma szabályai szerint elvégzett alapos vizsgálat kell, hogy megelőzzön, amelynek ki kell terjednie a beteg általános egészségi állapotára (részletes anamnézis), szájvizsgálatra, különös tekintettel a nyelvlepedék minőségére és mennyiségére, az íny állapotára, a szájhigiénére, a mandulák jelenlétére és állapotára, a szájszárazságra utaló jelekre, stb. Az osztályozásnál már volt szó arról, hogy a halitózis lehet extraorális eredetű is, igaz ugyan, hogy az esetek relatív kis százalékában, de a fontossága annál nagyobb. Kötelező módon ki kell zárni egy sor olyan súlyos betegséget, amelyekkel lehet, hogy először a fogorvosnál jelentkezik a beteg. Minden esetben igénybe kell venni a belgyógyász, a fül-, orr- gégész szakorvos és a labor segítségét.

Az orális eredetű halitózisnál az anaerob baktériumok által termelt illó kénvegyületek felelősek a kellemetlen leheletért, ezért kézenfekvő lenne a kezelésben a baktériumok elpusztítását tűzni ki célul. Történtek is erre vonatkozó próbálkozások és tudományos vizsgálatok. Próbálkoztak antibiotikumokkal, a legkülönfélébb fertőtlenítő hatású szájvizekkel (Oxyfress, TriOral). A tapasztalatok azt mutatták, hogy ezek mindegyike rövid távon csökkenti a rossz szájszagot, de mivel ezek a baktériumok a normális szájflóra képviselői és fontos szerepük van a fehérjék emésztésében nem célszerű folyamatosan elpusztítani őket. Az ilyen típusú kezelések felborítják a szájflóra egyensúlyát, elpusztítva a hasznos baktériumokat is. Az általunk helyesnek tartott kezelési elv szerint azokat a körülményeket kell megváltoztatni, amelyek a kellemetlen szagú kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásáért felelősek.

    1. A súlyosbító tényezők felszámolása

      1.1. Orrmelléküregek gyulladása
      Gégész szakorvos segítségével meg kell találni a megfelelő kezelést. Kiegészítő kezelésként szóba jön a Sinus Irrigation System®

      1.2. Mandulakövek
      Gégész szakorvos segítségét kell igénybe venni.

      1.3. Hátsó garatfali csorgás
      Gégész szakorvos segítségével meg kell találni a megfelelő kezelést. Kiegészítő kezelésként szóba jön a Sinus Irrigation System®

      1.4. Ínygyulladás
      Periodontológus vagy fogorvos segítségével szakszerű ínykezelést kell alkalmazni.

      1.5. Szájszárazság
      Nem önálló betegség, csak tünet. A kor előreheladtával a kb. 25. életkor után a nyáltermelés fokozatosan csökken, növelve a halitózis kialakulásának esélyét. Éjszaka a nyáltermelés fiziológiásan is csökken, ezzel magyarázható a reggeli halitózis, amely nem tekinthető kórosnak, ha a reggeli fogmosás után elmúlik. A hosszú ideig fennálló szájszárazságot xerostómiának nevezzük, okainak felderítése szakorvos feladata. A kezelés fontos eleme a Dentaid Xeros termékcsalád, amelyet kimondottan erre a célra fejlesztettek ki.

      1.6. Táplálkozás
      Négy olyan táplálkozási tényezőt említhetünk meg, amelyek a szájban az egyensúlyt a kénvegyületek termelődésének irányában tolják.

        Szárító hatású összetevők.
        A legjelentősebb az alkohol, amely az italokban és a régebbi típusú szájvizekben volt jelen. Nem élelmiszer, de a szárító tényezők között kell megemlítenünk a dohányzást is.

        Fehérjékben nagyon gazdag táplálékok
        Tejtermékek - nagyon gyakori a rejtett latens laktóz intolerancia. Egyes embereknek problémát jelent a hüvelyesek, mint pl.: a bab emésztése. Ezt a betegséget TMA (Trimethylaminuria)-nak nevezzük és rothadó halra jellemző szagú leheletet okoz.

        Cukrok
        Az édességek táptalajul szolgálnak a baktériumoknak, ezáltal segítve elszaporodásukat. Másodlagosan hozzájárulnak a lepedék képződéséhez, aminek - mint ismeretes - meghatározó szerepe van a fogszuvasodás, az ínygyulladás kialakulásában. A szuvas üreg, az ínytasakok tovább javítják a kéngázokat termelő anaerob flóra életfeltételeit. A mentolos cukorkákat és rágógumikat gyakran használják a kellemetlen lehelet elfedésére, de ha ezek nem cukormentesek, tovább ronthatják a helyzetet.

        Savanyú ételek
        Figyelni kell a kávé, paradicsomlé, citrusfélék (narancs, citrom, grapefruit) túlzott fogyasztására, hiszen a savas vegyhatás nemcsak a fogzománc oldódását segíti, ezzel fogszuvasodást okozva, hanem a baktériumok szaporodásának is kedvez. Szerepet játszik a keserű és fémes szájíz kialakulásában. A TheBreathCo. szájvíz azon kevés termékek egyike, amelyek képesek semlegesíteni a szájban levő savakat, ellentétben a legtöbb, forgalomban levő szájvízzel, amelyek savas vegyhatásúak.

      1.7. Gyógyszerek
      Nagyon sokan nincsenek tudatában annak, hogy az évek óta szedett gyógyszereik befolyással lehetnek a kellemetlen leheletükre vagy a rossz szájízre.

    2. Megfelelő szájápolás kialakítása
    Fogorvos, dentálhigiénikus segítségét kell igénybe venni. Különös figyelmet kell fordítani a fogközökre és a nyelvlepedék eltávolítására. Kiegészítésként hasznos a Hydrofloss használata, amely abban különbözik a többi szájzuhanytól, hogy nem csak a pulzáló vízsugár tisztító hatását használja, hanem mágneses technológiát is.

    3. Immunrendszer erősítése, egyéb természetes gyógymódok
        (lásd a "Kezelések" menüpontot)

    4. TheBreathCo. termékcsalád
        Megnézem »


Információk az üzemeltetőről és a részletes üzletszabályzat

FrissLehelet.Hu © 2006 Minden jog fenntartva. - Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek. Az orvosi vizsgálatot nem helyetesítik.